Mit tehetek most, amíg a szabályok még nem véglegesek?
Már most kezdjen el adatokat gyűjteni
Most már elkezdheti az olyan termékadatok gyűjtését és rendszerezését, amelyek később a digitális termékpasszus alapját képezik majd. Az ESPR (2024/1781 EU rendelet) azon az elképzelésen alapul, hogy a termékre vonatkozó információnak az egész ellátási lánc mentén rendelkezésre kell állnia — a nyersanyagtól a végterméketig. Ez az elv már rögzített, még akkor is, ha a bútorokra vonatkozó konkrét szabályozás még nem jelent meg. Aki most már áttekintést készít az anyagokról, a származásról, az összetételről és a szállítókról, annak később nem kell nulláról kezdenie, amint a bútorokra vonatkozó szabályok konkrétumokkal telnek meg.
Akiknek ez most már releváns
Ez azon bútor-gyártók, importőrök és projektrészletezők számára releváns, akik termékeket hoznak az EU-piacra, vagy az ellátási lánc kapcsán szerepet játszanak ebben. Az előkészítési fázisról van szó: az adatok rendszerezéséről, amelyeket a vállalat jellemzően máshol már össze is gyűjtött, például az anyagi összetételről, az alkatrészek származásáról és a szállítók adatairól. Ez kifejezetten nem jelent jogi kötelezettséget ebben az időpontban — a bútorokra még nincs delegált aktus, amely megállapítja, hogy mely adatok kötelezőek egy passzusban, hogyan kell kinéznie, vagy mikortól kezd érvénybe lépni a kötelezettség. Az itt leírtak tehát előkészületek, nem megfelelőség a jogászi értelemben.
A bútorokra még nincs végleges dátum
A bútorok digitális termékpasszusa még nem kapott konkrét obliga kötelezettségi dátumot. Az Európai Bizottság olyan munkatervvel dolgozik, amely megállapítja, hogy milyen sorrendben kerülnek a termékkörök a delegált aktus számára; ezt a mechanizmust az ESPR 18. cikkelye szabályozza (prioritálás és tervezés). A 2025–2030 közötti időszakra delegált aktus a bútorokra 2028-ban várható; ezt követően kerül sor azon a dátumon, amelytől a kötelezettség erre a termékkörre ténylegesen érvényes, várhatóan 2030 körül. Amíg az aktus nem jelent meg, a bútorokra vonatkozóan nincsenek konkrét követelmények a termékpasszus tartalmára, formájára vagy bejelentési határidejére. Addig az ESPR általános kiinduló céljai maradnak érvényben, a termékspecifikus meghatározások nélkül, amelyek csak a delegált aktussal jönnek.
Lépésről lépésre: mit kezdjen most
A leglogikusabb első lépés egy belső leltár: mely anyagok, alkatrészek és nyersanyagok vannak a termékekben, és mely szállítóktól érkeznek. Ezt követően érdemes felmérni, hogy a szállítók közül mely szállítók tudnak már adatokat szolgáltatni a származásról, az összetételről vagy a környezetvédelmi jellemzőkről, és melyek nem — ez összhangban van az ESPR 38. cikkelyével, amely az ellátási lánc szereplőinek az információ rendelkezésre bocsátásában játszott szerepéről szól. Ezt követően hasznos lehet megvizsgálni, mely adatok rögzítve vannak már máshol más célok miatt, például biztonsági adatlapok, környezeti nyilatkozatok vagy tanúsítványok, így elkerülhető a dupla munka. Egy további lépés a belső rendszer vagy folyamat beállítása az adatok naprakészen tartásához, hogy ne avuljon el, amíg szükség lesz rá. Végül célszerű követni a munkacsomag és a bútorokra vonatkozó delegált aktus közzétételét, hogy világossá váljon, mely adatok lesznek később konkrétan kötelezőek, és mely előkészületek már összhangban vannak ezekkel az elvárt követelményekkel.
Az alap: az ESPR 18. és 38. cikkelye
Ez a leírás az ESPR két részére épül. A 18. cikk az elsőbbségi sorrend és tervezés szabályozása: a Bizottság munkaprogramot készít, amely meghatározza, mely termékcsoportok kerülnek sorra egy delegált jogi aktushoz, és milyen kritériumok alapján határozódik meg ez a sorrend. Ebből következik, hogy a bútorokra még nincsenek termékspecifikus követelmények, amíg az említett jogi aktus nem kerül kiadásra. A 38. cikk az ellátási lánc szereplőire vonatkozó követelményeket szabályozza: leírja, hogy a lánc szereplői olyan információt kell, hogy tudjanak szolgáltatni, amely szükséges a termékpasszus követelményeinek teljesítéséhez, amint azok megállapítottakká válnak. Együtt ezek a cikkek azt mutatják, hogy a kötelezettség önmagában még nem teljes, de az adatcsere elvét már része képezi a rendeletnek.
Ami most konkrétan elvégzendő: kezdje az anyagok és szállítók leltározásával, kérdezze meg, milyen adatokat tudnak már a szállítók biztosítani, gyűjtse össze a meglévő dokumentációt egy helyre, és figyelje a munkaprogram és a bútorokra vonatkozó delegált jogi aktus megjelenését. Amint az a jogi aktus megjelenik, a dátum és a kötelezettség pontos tartalma itt lesz feltüntetve.
Erre alapozva
- A (EU) 2024/1781 rendelet (ESPR), 18. cikk (priorizálás és tervezés)
- A (EU) 2024/1781 rendelet (ESPR), 38. cikk (az ellátási lánc szereplőire vonatkozó követelmények)
Maga a rendelet az EUR-Lex-en található. Minden egyes kijelentésünket külön-külön citáljuk; nem kell bennünk hinni.
Mit kell konkrétan tennie
A meubels vonatkozó delegált jogi aktus még nem áll rendelkezésre, ami azt jelenti, hogy a pontos követelmények — mely adatok, mely adathordozó, mely kivételek — még nincsenek rögzítve. Ez azonban nem oka annak, hogy várnunk kellene. Az ESPR maga (2024/1781 (EU) rendelet) már útmutatást ad az irány tekintetében, és a később szükséges munka egy része már most elvégezhető anélkül, hogy előre haladnánk a végső szabályok előtt.
Mit várunk önöktől
Rálátás a saját termékinformációra
Az ESPR 18. cikke azt írja le, hogy az Európai Bizottság hogyan rangsorolja a termékcsoportokat és készíti el a munkatervét. A meubels gyártója vagy importőre számára ez elsősorban azt jelenti, hogy egyértelmű, hogy a meubels szerepel a tervben, nem pedig azt, hogy pontosan mit fognak majd kérni tőlük. Gyakorlatilag ez az az idő, amikor fel kell mérni, hogy a vállalaton belül mely információk léteznek már az anyagokról, összetételről és az alkatrészek származásáról, és melyek hiányoznak. Egy 10-100 fős vállalatnál ez az információ gyakran szétszórva található a beszerzésnél, a gyártásnál és egy-egy beszállítónál — azok összegyűjtése önmagában is időigényes feladat, függetlenül attól, hogy mikor lép érvénybe a kötelezettség.
Megállapodások kötése az ellátási lánc beszállítóival
Az ESPR 38. cikke az ellátási lánc szereplőire vonatkozó követelményekről szól: megemlíti, hogy a lánc szereplői kötelezettséget kaphatnak olyan információk nyújtására, amelyek szükségesek a terméknaptárhoz. A meubels gyártója számára, aki maga nem állít elő szövetet, habut vagy szerelvényt, ez azt jelenti, hogy a saját tanúsítási kötelezettsége később attól függ, amit a beszállítók szállítanak. A beszállítókkal már most folytatott beszélgetés arról, hogy mely adatokat tudják szállítani — és milyen formában — megakadályozza, hogy ez a függőség csak akkor derül fény, amikor az első pasportokat ténylegesen össze kell állítani.
A meglévő rendszerek felülvizsgálata
Sok vállalatnál már van valamilyen termékeadatbázis, ERP-rendszer vagy cikkregiszter. Ezeket a rendszereket ritkán egy terméknaptárt szem előtt tartva építették fel, de gyakran már tartalmazzák a építőelemek egy részét: cikkszámokat, anyagspecifikációkat, beszállítói adatokat. Most még áttekinthető, hogy mely mezők már léteznek és melyek hiányoznak szerkezetileg. Aki azon gondolkodik, használhatom-e meglévő termékkatalógusomat a terméktanúsítványhoz, jól teszi, ha ezt a kérdést most feltenné, ahelyett, hogy csak akkor, amikor a határidő konkrét lesz.
Rálátás a saját választék terjedelmére
A sok variánssal rendelkező bútorkészítők és -importőrök számára — színek, szövetek, méretek — a kérdés, hogyan lehet egy tanúsítványt variansonként kialakítani, külön kihívás. Ez a kérdés független attól, hogy mikor lép érvénybe a kötelezettség: az összetettség az hogyan készítsek tanúsítványokat egy sok szín- és szövetvariánssal rendelkező bútor-kollekciót már most át lehet gondolni, és ennek a kimenete — például hogy szükséges-e variánsonként egy külön útlevél vagy egy útlevél variánsokkal egy szerkezeten belül — segít a szükséges erőfeszítés reális felmérésében.
Ahol a gyakorlatban hibák fordulnak elő
Számos helyzet a gyakorlatban gyakrabban fordul elő, mint gondolnánk.
Várjon, amíg a dátum rögzítésre kerül. A vállalatok az összes előkészítést elhalasztják, amíg a delegált cselekmény közzé nem teszik, majd azt fedezik fel, hogy az anyaginokok adatainak gyűjtése több tucat szállítótól már önmagában hónapokig tart.
Nincs rálátása a saját ellátási láncra. Különösen azoknál a vállalatoknál, amelyek több fél alkatrészeit szerezik be — habspumitás az egyiktől, szövet a másiktól, váz a harmadiktól — nem mindig egyértelmű, ki milyen információt tudja szolgáltatni és ki nem. Ez a hiány csak akkor válik láthatóvá, amikor ténylegesen adatokért folyamodnak.
Feltételezések arról, hogy mi felel meg már. Egy meglévő minőségi tanúsítványt vagy egy meglévő termékspecifikációt annak tekintenek, hogy "nyilvánvalóan elég" az útlevélhez, anélkül, hogy megvizsgálnák, milyen adatoknak kell valójában az útlevélben szerepelniük.
Tisztázatlanság arról, hogy a lánc keretében ki a felelős. Az EU-n kívülről importált bútorok esetében tisztázatlan, hogy az importőr, az EU-n kívüli gyártó vagy a lánc egy másik szereplője köteles-e az adatokat szolgáltatni — ez az ESPR 38. cikkét érinti, és világos előzetes megállapodások hiányában késedelemhez vezet, amint ez szükségessé válik.
Raktározási döntések, amelyek nem veszik figyelembe a jövőbeli követelményeket. A lejáró kollekciókról vagy kiállítási modellek értékesítéséről szóló döntéseket úgy hozzák meg, hogy nem gondolkodnak azon, hogy ez a készlet később eladható-e vagy hogyan. Aki már most elgondolkozik ezen, támpontokat talál a mit tegyek azzal a bútorkészlettel, amely már ott van, amikor a szabályok hatályba lépnek.
Mit lehet rögzíteni
A végső szabályok nélkül is lehetséges már most számos dolgot papírra vetni, hogy a kötelező útlevélre való áttérés kevesebb munkát igényel, amikor a dátum rögzítésre kerül:
- Az aktuális asszortiment áttekintése, termékvonalanként és variansonként, azokkal az anyagokkal és alkatrészekkel, amelyek feldolgozásra kerültek.
- Az alkatrészenkénti szállítók listája (szövet, hab, fa, fém, szerelvény), megjegyzésekkel arra vonatkozóan, hogy mely szállító tudja már az anyagtájékoztatást nyújtani, és mely nem.
- Megállapodások a szállítókkal az adatok megosztásáról, még akkor is, ha még nem ismert, hogy az milyen pontos formátumban kell majd történnie.
- A meglévő termékeadatbázis vagy az ERP-rendszer leltározása: mely mezők vannak már meg, mely hiányoznak.
- A felkészülés és a jövőbeli bevezetés költségeinek előzetes becslése — iránymutatást találhat a bútorok termékepasszportja mennyibe kerül című részben.
- Feljegyzés a lejáró vagy régi kollekcióik státuszáról, hogy a raktárkezelési döntések később ne függetlenül álljanak a passzportkötelezettségtől.
Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek szívesebben követnek egy rögzített lépésrendet, mintsem hogy maguk állítsanak össze egy leltározást, áttekintés áll rendelkezésükre hogyan kezelem lépésről lépésre a bútorok termékútlevelétAmint a delegált jog megjelenik és a dátum rögzítésre kerül, itt jelenik meg mikor lesz kötelező a bútorok termékútlevele.
Ez nem jogi tanácsadás. Ez az oldal általános információt nyújt az e platform tárgyát képező szabályozásról. Nem ismerjük az Ön helyzetét. Kétség esetén az Ön saját helyzete tekintetében konzultáljon egy jogásszal vagy a hatáskörrel rendelkező felügyeleti szervezettel.
Az AI-val írva a fenti forrásokra alapozva, a 2026-08-22-én egy ember által ellenőrizve. Valami nem stimmel? Tudassa velünk — a korrekciók előnyt élveznek.