Milyen gyakran kell frissítenem a termékpasszportban szereplő adatokat?

Mit kell konkrétan tennie

Mit várunk önöktől

Az ESPR 9. és 10. cikkelye határozza meg, hogy mit kell tartalmaznia a digitális termékpasszusnak és milyen technikai követelményeknek kell megfelelnie, de egyik cikk sem ad konkrét határidőt arra, hogy milyen gyakran kell frissíteni az adatokat. Azonban számos gyakorlati kötelezettség következik belőle, amelyek együttesen meghatározzák, hogy egy passz a gyakorlatban mennyire kell, hogy "naprakész" maradjon.

Az adatoknak meg kell egyezniük az értékesített termékkel

Az ESPR 9. cikkelye a passzt egy konkrét termékhez vagy termékmodellhez köti. Ez azt jelenti, hogy a passz információjának meg kell egyeznie azzal, amit valójában a piacra hoznak. Egy 10-100 főt foglalkoztató vállalat számára ez azt jelenti, hogy egy termék minden módosítása — más típusú hab, más ragasztófajta, módosított felület — be kell, hogy kerüljön azok tudatába, akik a passzt kezelik. Nem azért, mert rögzített frissítési gyakoriság van, hanem azért, mert a passz egyébként már nem felelne meg az általa leírt terméknek.

A passz a termék élettartama alatt elérhető maradhat

Az ESPR 10. cikkelye követelményeket támaszt a passz hozzáférhetőségével szemben az első értékesítés után is. Ez nem csak azt érinti, hogy a hivatkozás működik-e, hanem azt is, hogy az mögött lévő információ még releváns-e az olyan felhasználók számára, akik akkor éppen megtekintik a passzt — olyan szakember, aki le szeretné szerelni a bútor, egy vevő, aki az anyagokat szeretné ellenőrizni, vagy egy recycler a termék élettartamának végén. A pontos felek és az adatok hozzáférésének feltételei az alábbiak szerint vannak leírva: ki milyen adatokat tekinthet meg a termékpasszusból.

A termék módosításai gyakran a passz több részét is érintik

Egy elsőre kicsinek tűnő módosítás gyakran több mezőn végigmegy a passzon. Más lapanyag-típus nem csak az anyagregisztrációt érinti, hanem potenciálisan a formaldehid-emissziós osztályt és az újrahasznosítási százalékot is. Az anyagregisztráció tekintetében fontos, hogy milyen szinten kell rögzíteni; ezt az alábbiak szerint lehet megtekinteni: szükséges-e a bútor minden egyes része számára az anyagot rögzíteni. Az emissziós osztályért lásd: hogyan állapítom meg egy bútor formaldehid-emissziós osztályát. Egy olyan vállalat, amely a termékváltozást csak a saját műszaki dokumentációjában végzi el, a passban azonban nem, ellentmondást hoz létre, amely nem jut el magától a tudomásra — amíg valaki meg nem tekinti a passzt és az adatok nem stimmelnek.

Ahol a gyakorlatban hibák fordulnak elő

Egy beszállító neve vagy címe megváltozik, de a passz nem. Egy beszállító felvásárlása, egy gyártási hely költözése vagy egy alvállalkozó cseréje során a passzt gyakran elfelejteszik, mert nem tűnik "termékváltoztatásnak". Azonban az ilyen típusú információ a passz része lehet.

Egy anyagösszetétel megváltozik egy beszállítóváltás miatt, anélkül, hogy valaki ezt a passban ellenőrizné. A beszerzés beszállítót vált például hab vagy textil esetén, a műszaki paraméterek kissé módosulnak, de senki sem kapcsolja vissza ezt a passkezeléshez. A textiliák és szövetanyagok esetében ez egy gyakori pont, lásd: hogyan rögzítsem a textil- és kárpitadatokat a terméktanúsítványban.

Egy javítást vagy felújítást végeznek, de nem kötik vissza a passba. Amikor egy bútor megjavítják vagy felújítják, és ismét forgalomba kerül, felmerül a kérdés, hogy ezt és hogyan kell feldolgozni a passban. Ezt az alábbiak szerint lehet megtekinteni: rögzítenem kell a bútor javítási adatait a terméktanúsítványban.

A passz az indításkor kitöltésre kerül, majd nem tekintik meg többé. Különösen azoknál a cégeknél, ahol a passzt egy egyszeri compliance-feladatként kezelik, a termékkészítés folyamatos részének helyett, fennáll annak a kockázata, hogy az adatok lassan lemaradnak a valóságtól — anélkül, hogy valaki ezt aktívan döntenék.

A mérési módszerek vagy számítási szabályok megváltoznak, míg a régi értékek a passban maradnak. Amikor a érték meghatározásának módja megváltozik — például a CO2-lábnyom vagy az újrahasznosíthatósági százalék esetében — nem mindig egyértelmű, hogy a meglévő passzportokat visszamenőlegesen kell-e módosítani. A mérési módszer hátterére vonatkozó információ itt található: milyen módszer szerint kell a passzport értékeit mérnem, az újrahasznosíthatósági százalék kiszámításáról pedig itt: hogyan számíthatom ki a bútor újrahasznosítható anyagának százalékos arányát.

Mit lehet rögzíteni

• Egy belső folyamat, amely összekapcsolja a termékváltozás bekövetkezésének időpontját a passzport ellenőrzési pontjával. Ez kapcsolódhat a meglévő engineering change vagy beszállítókezelési folyamatokhoz, így a passzport nem kerül elkülönített részként kezelésre.
• A vállalaton belül azon személyek áttekintése, akik felelősek a passzportot érintő változások jelzéséért — beszerzés, termékfejlesztés, minőség — és akik a passzport tényleges módosítását végzik. — beszerzés, termékfejlesztés, minőség — és aki a passzport tényleges módosítását végzi.
• Termékmodelenként egy dosszi a passzport alapjául szolgáló alapadatokkal, hogy egy változás esetén gyorsan látható legyen, mely passzport-mezők érintettek. Ez összhangban van azzal a kérdéssel, hogy pontosan mely adatok tartoznak a passzportba, lásd mely adatok kerülnek a bútorok termékepasszportjába.
• A passzportban végzett módosítások naplója, dátummal és indoklással, hogy bizonyíthatóan látható legyen, mikor és miért történt az adatok módosítása.
• Megállapodások a beszállítókkal az olyan módosítások közléséről amelyek relevánsak a passzporthoz, például az anyagösszetétel vagy veszélyes anyagok vonatkozásában — ezzel kapcsolatos releváns háttérinformáció itt található: mely veszélyes anyagokat kell feltüntetnem a bútor terméktanúsítványában.

Amint a bútorokra vonatkozó delegált jogi aktus közzé lesz téve, ezt kiegészítjük, vagy konkrét frissítési határidő van-e benne meghatározva.